ELADÓSODÓ LAKOSSÁG
Hitel van
HVG 2008. február 27.


Töretlennek látszik a lakosság hitelfelvételi kedve, ám az új kölcsönökből valószínűleg egyre többször a régi hitelt törlesztik, az üzletekben ugyanis mind kevesebbet költenek.

Van már bevásárlókártyája? - érdeklődött a barkácsáruház kasszása a vevőjétől, majd a nemleges válaszra rögtön ajánlotta, hogy töltsön ki egy igénylőlapot az áruházban, mert most egyszerűen juthat a többféle kedvezményt is nyújtó lapocskához. Még ezt a papírmunkát is megspórolta egy köztisztviselőnek az egyik bank, amikor néhány hónappal a megítélt áruhitele után - kérés nélkül - kiküldött számára postán egy hitelkártyát, indulásképpen 150 ezer forintos költési kerettel. "Ma már nem a hitelhez jutás gyorsasága a probléma, hanem az átgondolt hitelfelvétel hiánya" - utalt azt idők változására Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára, bár elismerte, tavaly karácsonykor a pénzhiány is szoríthatott arra többeket, hogy elfogadják az utánuk dobott plasztikot.

Az akciós bevásárlókártyákkal azonban sokan nem tudnak bánni: nem figyelik, mikor jár le a törlesztésre adott türelmi idő, s mikor kell legalább a minimális összeget befizetni. "Van, aki azt hiszi, ez is olyan, mint a szokványos ünnepi árukölcsön, és ráér három hónap múlva törleszteni" - számolt be tapasztalatairól az elnök. Szerinte tavasszal éppen a télen kiszórt hitelkártyák miatt nőnek meg hirtelen a mulasztások a banki feketelistának számító központi hitelinformációs rendszerben (KHR). Ekkorra ugyanis többeknél eléri majd a kilencven napot a fizetési késedelem. Ha viszont bekerülnek a KHR-be, minden további hitelfelvétel csaknem lehetetlenné, de legalábbis jóval drágábbá válik a számukra.

Csaknem félmillióan járnak már ebben a cipőben: a feketelistán tavaly év végén 480 ezer magánszemélyt tartottak nyilván mintegy 720 ezer fizetési mulasztással. A késve fizetők száma egy év alatt 110 ezerrel gyarapodott, miközben az újonnan felvitt mulasztásoké meghaladta a 200 ezret. Ebből arra lehet következtetni, hogy az újonnan felkerült adósok egyszerre több hitel törlesztésével is csúsztak, illetve hogy a listán már hátralékkal szereplők újabb strigulákat kaptak további mulasztások miatt. Mindkét eset erősíti azt a feltételezést, hogy nő a több hitelt is törlesztő háztartások száma, ami növeli a bukás kockázatát.

Nem vonna le elhamarkodott következtetéseket a KHR-ben szereplő mulasztások alakulásáról Rácz Lajos, az adatkezelési rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. vezérigazgatója. Az adatokból szerinte nem lehet kiolvasni például azt sem, hol mutatkozott fizetési késedelem: az újonnan felvett vagy a több éve törlesztett kölcsönöknél. Ugyanakkor Rácz elismerte: a mulasztások között mind nagyobb az úgynevezett nyitottak aránya, tehát az olyan, kilencven napon át fennálló és a minimálbért elérő hátralékoké, amelyeket továbbra sem fizettek ki.

"A háztartások pénzügyi terheinek növekedését jelzi az is, hogy a Díjbeszedő Holding Zrt.-nél tavaly a szeptemberi és decemberi számlákat jóval többen egyenlítették ki késve, mint a korábbi években" - tájékoztatta a HVG-t Majtényi Kálmán ügyfélszolgálati igazgató. A lakosság egy részének olyan kevés a tartaléka, hogy az iskolakezdés, illetve az ünnepi költekezés rendkívüli kiadásai miatt el kell halasztania a rezsi fizetését. A megcsúszott számlákat egyébként Majtényi tájékoztatása szerint egy-két hónap után a 7,5 százalékos jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamattal együtt kifizették, tehát emiatt csak átmenetileg nőtt a Díjbeszedő Zrt. kinnlevősége.

A villanyszámláknál is tapasztalható fizetési fegyelmezetlenség, ám ezt Boross Norbert, az Elektromos Művek (Elmű) szóvivője nem találja rendkívülinek, mondván: egy-egy áremelés után átmenetileg korábban is nőtt a kinnlevőség. A jelentősebb rezsihátralék felhalmozását megakadályozza viszont, hogy a közműcégek néhány hónapos késedelem esetén már szüneteltetik a szolgáltatást.

Az adósságterhek fenyegető növekedése lemérhető azon is, hogy a Budapest Bank (BB) mellett már több pénzintézet, így például az OTP Bank és az FHB Bank is kínál hitelek kiváltására alkalmas adósságrendező kölcsönt. Tavaly nőtt is a kereslet a BB adósságrendező hitele iránt, ami 2008 elején visszaesett ugyan, de ezt csupán a szokásos kivárásként értékelték a banknál. Speciális adósságrendező hitel helyett persze a célnak megfelel bármely szabad felhasználású jelzáloghitel is, amelyek ugyancsak hódítottak 2007-ben. Állományuk a jegybanki statisztika szerint 64 százalékkal bővült, miközben a lakáscélú hiteleké csak 16 százalékkal. "Az új hiteligények között egy lakáshitelre három szabad felhasználású jelzáloghitel jut" - jelezték a K&H Banknál. "A törlesztési teher mérséklése mellett fontos cél a kis- és középvállalkozók finanszírozása, valamint a lakásfelújítás is" - sorolt a HVG-nek egyéb okokat a szabad felhasználású hitelek népszerűségére Hegedűs Éva, a BG Hitel&Lízing vezérigazgatója. Szerinte a lakosság teherviselő képességének határát jelzi viszont a jelzáloghitelek átlagos futamidejének növekedése, amely öt év leforgása alatt kilencről 16-17 évre nőtt.

Több pénzintézetnél kételkedtek abban, hogy a lakosság mind nagyobb részének a megélhetéshez, illetve a korábban felvett hitelek törlesztéséhez kell a bármire költhető hitel, de ezt erősíti, hogy a hitelfelvételi láz közepette csökkent a vásárlási kedv. Tavaly decemberben például 0,3 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest. A fogyasztási kiadások 2007 júniusától tapasztalt visszaesését kiemeli a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott inflációs jelentése is, hozzátéve: egyelőre nem lát fordulatra utaló jelet. Pesszimista a Cetelem Bank 2008-ra vonatkozó piaci felmérése is, amely szerint csupán a háztartási gépekből vennének többet, a többi iparcikk, továbbá a gépjármű és a motor iránt is kisebb a vásárlói érdeklődés, mint egy éve.

"Az emberek hitelfelvételből, illetve pénzügyi megtakarításaik csökkentésével pótolják kieső jövedelmüket, amit az is mutat, hogy a megtakarítási ráta a GDP és a lakossági jövedelem arányában is alacsony szintre csökkent, de régiós összehasonlításban mégsem állunk rosszul" - árnyalta a képet a HVG-nek Antal Judit, az MNB közgazdasági tanácsadója, jelezve, hogy makroszinten egyelőre nem lát komoly veszélyt a jegybank. Intő jelnek tekintik viszont az MNB-ben, hogy a háztartások már jövedelmük 12 százalékát költik törlesztésre és kamatfizetésre, ami magasabb az eurózóna átlagánál. S miután a teljes lakossági tartozásnak több mint a fele devizaalapú, a jegybank becslése szerint egy 20 százalékos forintgyengülés 10 százalékkal, 13,2 százalékra emelné ezt az arányt, ami komoly sokkot okozna.